+ Nagyváty

  Múlt, jelen, jövő

Ha tetszik oszd meg: Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz

Nagyváty (Váty) neve 1183-ban, az Almamelléki Töttös (Szentegyed) határjárásakor tűnt fel a Vátyi erdő, a mai Mozsgótól északkeletre, Wathy néven. (A falu egy kissé távolabb, ettől délkeletre feküdt.)

Az Árpád-korban a település Várispánság, megye jellegű kerület és esperesség székhelye, kiváltságos székely lövők központja és lakhelye volt.

A Székely ispánság, mely körülbelül 400-fő lehetett, és az Okor és Alma melléke falvaiban lakó székelyekből állt. Mivel a tatárjárás után megfogyatkozó lakosságból már nem tudták a 100 fegyverest kiállítani, ezért a király kivette a székelyeket az ispánság fennhatósága alól.

(IV. Béla király egyik oklevele említette a vátyi székelyeket is, kikről elmondta, hogy mivel a tatárjárás előtti időkben ispánjuk elnyomta őket, ezért kivette a székelyeket az ispán fennhatósága alól, - s az eddigi gyakorlattól eltérően, mely szerint 100 fegyveressel tartoztak a király minden hadjáratában résztvenni - úgy rendelkezett, hogy "Mivelpedig a szabadságban élt székelyek (siculi in libertate persistentes) minden háborúban hősien harcoltak, ezért most abban a kiváltságban részesítik őket, hogy nem meghatározott számban, hanem egyénenként felfegyverkezve, mint királyi szerviensek tartoznak harcolni".)

1272-ben V. István király 6 vátyi lövőt (íjászt) a lövők közül kivett és a királyi szerviensek és az országos nemesek közé emelt.

1279-ben IV. László király is 3 szegedi embert rokonságával, akik a vátyi lövők közül eredtek, kivett a lövők közül és a nemesek, vagy szerviensek közé emelt.

A vátyi székelyek közül még egy-egy feltűnik a későbbi időkben is: például 1260-ban Almamelléken mint szolga, 1277-ben Ürögönmint szőlőbirtokos, de a székely lövők maradékai beolvadtak a megyei nemességbe.

1272-től a vátyiak nemesként szerepeltek, s 1275-1279 között Medvezen levő földjeiket adták el, s 1283-ban egyikük fogott bíró volt, egy másik vátyi 1320-ban hatalmaskodás áldozata lett.

1326-tól jelenik meg Váty mellett Nagyváty neve is, ami két falu kialakítására mutat. Ekkor Nagyvátyi lakosok adták el Románföldét.

1330-ban egy tanuvallomás 2 vátyi lakos mellett 9 nagyvátyi nemes tanúskodásáról van szó, ami népes kisnemesi falut jelez.

1335-ben Nagyváty papja 20 báni pápai tizedet fizetett.